Az ország egy kicsit nyugatabbra költözött, ami nem csoda, ha ilyen ingatlanok várnak

Tavaly, szűkült a lakáspiac, óvatosabbak lettek az otthonkeresők, a költözések száma pedig nyolcéves mélypontra esett. 2022-ben még 287 ezren kezdtek új életet egy másik vármegyében, addig 2023-ban már csak 221 ezren (-23%) .

Ugyanilyen arányban csökkent az egyes megyéken belül költözők száma is, amelynél alacsonyabbra 2015-ben volt utoljára példa. „Ezzel a Covid-hatás is lecsengett” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Tágas, medencés, wellnesses házat érdemes venni Pest vármegyében, és a pandémia idején igencsak felértékelődtek az ilyen ingatlanok, mint ez a 226 négyzetméteres érdi családi ház is, amit 199 millió forintért hirdetnek.

A költözési kedv a járvány nyomán szökött fel a 2021-es csúcsra, amikor 307 ezren váltottak vármegyét. Ez a folyamat igen markánsan látszott a főváros és a külső zöldövezete, a környező Pest vármegye versenyében. A kisebb népsűrűséget, viszont több zöldet kínáló agglomerációt akkor különösen felértékelte a járványt kísérő preferenciaváltozás. A pandémia elmúltával viszont már az országban Pest vármegyében csökkent a legnagyobb arányban – éves összevetésben 31 százalékkal – az odaköltözők száma.

Budapest ehhez képest stabilan vonzó maradt, ott csupán 19 százalékkal csökkent ez a mutató. Sőt a főváros eredménye országos mércével mérve is elég jónak mondható: csupán három vámegyében, Békésben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Jász-Nagykun-Szolnokban volt kisebb (14-18 százalék közötti) a visszaesés. E három vármegye kitűnő szereplését árnyalja, hogy rájuk a piac megtorpanása az elköltözés fékezésében is kevésbé hatott, mindössze 18-19 százalékos csökkenéssel.

A másik végletet ebből a szempontból is a főváros jelenti, az onnan elköltözők száma 30 százalékkal esett vissza 2023-ban. A statisztika szerint az átlagos országos költözési aktivitás tavaly 2,3 százalék volt, azaz a lakosság ekkora része váltott vármegyét a költözése során. Ehhez viszonyítva a legzártabb városnak Budapest bizonyult, ahol a ki-, illetve a beköltözés egyaránt csupán a polgárok 1,6 százalékát mozgatta meg. Mögötte a második Csongrád-Csanád, mindkét irányban 1,9 százalékos mutatóval. A vándorlásnak leginkább kitett vármegyék között már erősen irányfüggő az élboly: a lakosságszámukhoz képest a legtöbb beköltözőt vonzók csoportjába Pest, Heves, Fejér, Zala és Nógrád tartozik (2,6-2,8 százalék), míg ahonnan a legtöbben távoznak, az Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves (2,8-3 százalék). Ami azt is mutatja, hogy költözési szempontból Heves, illetve Nógrád a legnyitottabb vármegyénk.

Hevesben, Szihalom településen hirdetik ezt a 210 négyzetméteres, kétszintes, és gazdálkodásra alkalmas méretű telekkel rendelkező házat 32,99 millióért.

Ha a megyei mérlegekre tekintünk, azt látjuk, hogy tavaly Magyarország lakossága megint egy kicsit nyugatabbra költözött. A vármegyék túlnyomó többségében, illetve a Dunától keletre mindegyikben az elköltözők voltak többségben. Ott lakosságarányosan a legnagyobb vesztes Szabolcs-Szatmár-Bereg (-0,4 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (-0,3 százalék), míg legjobban Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun szerepelt, melyek csak egy-két tucatnyi állandó lakosukat veszítették el.

A veszteség csekélysége adja a főváros sikerét is, míg korábban évi öt-tízezer polgárt is elveszített az ide-oda vándorlásban, tavaly csak mintegy hatszáz állandó lakos volt Budapest deficitje. A környező Pest vármegye, bár a lakosságvonzó hatása abszolút volumenben a korábbihoz képest nagyot csökkent, még mindig pozitív mérleggel zárta a tavalyi évet, hiszen a vármegyék közül arányaiban a legnagyobb mértékben, 0,4 százalékkal tudta növelni a népességét.

A Dunántúl összességében nyertese a költözéseknek, a vármegyéit tekintve pedig Győr-Moson-Sopron könyvelhette el a legnagyobb a lélekszám-gyarapodást (+0,3 százalék). Ám volt egy tömb itt is – Baranyával, Tolnával, s a Balaton menti Somoggyal és Veszprémmel –, ahonnan többen távoztak, mint oda érkeztek. Az elemző szerint nem nehéz ebben felfedezni a térség lakáspiacának a tartósabb problémáit. Egyre többen panaszkodnak arra, hogy a tó körüli árak már a helyi fiatalok számára is nehézzé teszik az ottani családalapítást, megmaradást. Emellett idén a külföldiek is inkább az eladói oldalon jelennek meg a helyi lakáspiacon.

Súlyos milliókat kell fizetnie annak, aki Nyugat-Magyarországon képzeli el az életét, de ezért a győri agglomerációba tartozó ingatlanért, Nyúlon, talán sokan kifizetnék a 220 milliót forintot is, elég csak megnézni a fotókat.

Egy hosszabb periódust tekintve azt mutatja a statisztika, hogy a költözők mind nagyobb arányban keresik új lakóhelyüket egy másik vármegyében. Valkó Dávid szerint „egyre mobilisabbak a magyarok”. Míg 2003-ban a költözések 64,8 százalékával lépték át a vármegyehatárt, addig ez az arány az évek során lassan növekedett, 2023-ban 66,9 százalékkal ért csúcsra.

Ám az egyes területek között is nagy a különbség a tekintetben, hogy az onnan indulók találnak-e alkalmas új otthont még a vármegyehatárok között, vagy ahhoz messzebbre kell vándorolniuk. E szempontból 2023-ban Pest képviselte az egyik végletet, az innen indulóknak kevesebb mint harmada (29 százalék) talált helyben új otthonra. Ezzel szemben van három vármegyénk, amelyekben a költözők több mint kétötöde a határaik között is célt ér: Győr-Moson-Sopron (41,2 százalék), Baranya (40,2 százalék), valamint Vas (40,2 százalék).