Patinás külsőségek közt modern élet – élj barokk kúriában, de ne mondj le a kényelemről!

A városi vagy polgári barokk stílusjegyei

A késő barokk építészet alapvetően rendkívül vastag falakban gondolkodott - előfordul, hogy méteres a falvastagság – amit elsősorban az épület teherbírása, másodsorban pedig esetleges harci cselekmények idején - és volt ilyen a korszakban jó pár -, a védelem miatt preferált. A mai ember számára sem haszontalan ez az adottság az energiatakarékosság miatt, mivel egy ilyen vastag kő- vagy téglafal kiválóan hőszigetel.

Veszprém történelmi városrészében keresi új gazdáját ez a lélegzetelállító belső térrel rendelkező 159 négyzetméteres, 3 szobás, 2 szintes, várra panorámás ház. A vár alatt elterülő Séd-völgyében, a tömör kőfalból épült impozáns épületet, az elmúlt évtizedben felújították. A ház helyenként szándékosan pucolatlan kőfalai, valamint boltívei alatt két lakó-, illetve egy pinceszint adja az alapterületet. A nyílászárók - alkalmazkodva az épület stílusjegyeihez - többrétegű, jó minőségű, egyedileg méretre gyártott, fa ablakok, valamint ajtók. A földszinten található nappaliban egy kiegészítő, kerámia csempés kandalló került beépítésre a korabeli hangulat felelevenítésére.

Kevésbé monumentális, inkább emberközpontú

Ezeket a házakat nálunk többnyire az 1760-90-es években építették, úgynevezett copf stílusban, amikor a meggazdagodott iparos és kereskedő réteg bár jóval szerényebben és némiképp letisztultabban, de másolni kezdte az uraságok fényűző építészeti ízlését. A polgári barokk épületek jóval kisebbek, viszont emberközelibbek.

Nincsenek monumentális belső terek; helyettük praktikus, élhető térkiosztás jellemző. Mérsékeltebb a díszítettség is, de azért az utcára néző fő homlokzatnál nem fukarkodtak a díszítőelemekkel.

Kőszeg belvárosában vált eladóvá ez a teljesen felújított 375 négyzetméteres 12 szobás családi ház. Nézd a barokk stílusjegyeket! A falazat egy része a várfalból álló kő, illetve tégla. A szobákban még az eredeti cserépkályhák ma is működőképesek. A kert hangulatában, kialakításában az óvárosi jelleget tükrözi, garázs, illetve kerti tároló is helyet kapott benne.

Letisztultság, funkcionalitás

Előtérbe kerül a funkcionalitás, ne feledjük iparosok, kereskedők a megrendelők, tehát a műhelynek, boltnak, raktáraknak is helyet kellett találni. Az olcsóbb helyi építőanyagokból építkeztek, ha volt helyben kő az jó, ha nem téglafal is megtette, és a kőfaragványok mértéke is jóval visszafogottabb.

Jellemző, hogy az épületek belesimulnak a városképbe: zártsorú a beépítés, a homlokzat az utcavonalra szerkesztett. A belső lakótereket pedig már elárasztották az akkoriban megjelenő rokokó ízlés szerinti bútorok.

Kisnemesi barokk kúriaépítészet

Az úgynevezett kisnemesi kúria a középbirtokos réteg korabeli életformáját reprezentálja. A kúria többnyire egy-egy önellátó gazdaság központja is volt egyben. Lerí róla a falusias környezet, jellemzően kapcsolódik hozzá gazdasági épület, istálló, csűr és pince is. A nagyobb telek miatt a ház szellősebben, egyedül áll és jószerével nagyobb kertje is van és ritkán kétszintes. Díszítése talán még a polgári barokk épületekénél is szegényesebb, a legdíszesebb elemek itt is az utcafrontra kerülnek. A falusi építészetre jellemzően tornácos, bár kimunkált pillérekkel, árkádokkal. Alapanyag használatában, a helyi kő mellett gyakran jelenik meg a vályog.

Karancskesziben kínálják ezt a kétszintes, 9 szobás, 350 négyzetméteres, késő barokk stílusú, 1796-ban épült kisnemesi kúriát, 8254 négyzetméteres telekkel. Helyiségei teknőboltozatosak, a folyosót és az előcsarnokot dongaboltozat fedi. A műemléki védelem alatt álló ingatlant a mai kor műszaki követelményeinek megfelelően teljesen felújították. A környezet varázslatos: a fák ölelésében, a város zajától távol, friss hegyi levegő, madárcsicsergés fogadja minden nap az itt lakókat.