„Bármit meg tudok csinálni”- mondja a nő, aki burkolóként és hegesztőként is bizonyított

Erika mentes minden allűrtől. Látszik rajta, hogy nem tartja magát különlegesnek, amiatt, amit csinál. Egyszerűen így hozta az élet és ő azt tette, amit kellett. – A volt férjem burkolóként dolgozott, és amikor elváltunk kategorikusan kijelentette, hogy nem áll szándékában a nagyobbik fiunk pályájának egyengetése. Ő akkor tanult burkolónak, én kozmetikus voltam – mondta.

– Szóval nem arról van szó, hogy én burkoló akartam volna lenni, csak adott volt egy helyzet és meg kellett oldani.

– És felcsaptál burkolónak?

– Igen, beiratkoztam én is egy iskolába, és a fiammal közösen elkezdtünk egy vállalkozást - mondja nevetve.

– Kik lettek az ügyfeleid?

– Elsősorban olyan nők, akik megelégelték, hogy a szakember úgy áll hozzájuk, mintha hülyék lennének. Tudod, amikor úgy indul a beszélgetés, hogy „majd a férjének elmondom”. De vannak olyanok is, akik eleve női munkaerőt keresnek mindenféle munkához, mert a férfi mesterekben csalódtak. Lényegében a takarítónőtől kezdve a szállodaigazgatóig vannak megbízóink.

– Melyik a kedvenc fázisa a munkádnak?

– Az a legjobb, amikor kész. De a tervezéstől kezdve minden pillanatát szeretem. Egy ideje én már amúgy inkább lakatos munkákat csinálok.

– Komolyan?

- Igen, igen. Az egyik munkámhoz kellett egy térkősablon és kerestem egy lakatost. Így ismerkedtem meg a mostani párommal, akivel jövő héten lesz az esküvőnk.

– Gratulálok!

– Köszönöm! – mosolyog boldogan Erika – Szóval megismerkedtünk, aztán időnként hívott magával dolgozni. Ő tanított meg hegeszteni, azóta pedig nem csak egy pár vagyunk, hanem együtt is dolgozunk.

– Mármint hárman? A fiad azóta is burkoló?

– Igen, vannak közös munkáink. Most egy optikának csinálunk egy teraszt, amit burkolni is kellett, meg polikarbonát tetőt is szerettek volna, ezeket meg tudjuk együtt csinálni. De volt már felkérésünk autókereskedésektől egyedi márkanév dekoráció készítésére is.

– A hegesztésre visszatérve. Nem értek hozzá, de azt tudom, hogy több technika van, te melyiket tanultad meg?

– Igen, van a pálcás, az a klasszikus, ami nagyon látványos, a CO, és az AWI, amit rozsdamentes anyagoknál alkalmazunk. Én mind a hármat csinálom.

– A korábbi interjúdban meséltél a gyerekkorodról, onnan tudom, hogy a szüleid dolgosak voltak. Innen jöhet ez a mentalitás?

– Valószínűleg. Sokat segítettek a szüleim és ezt viszem tovább. Csak úgy haladnak a dolgok, ha mindenki teszi a dolgát, a fiaim ebben nőttek fel.

– Kicsit olyan, ahogy ilyen természetességgel mesélsz a profilváltásokról, hogyha holnaptól az alpaka tenyésztés lenne a jövő biznisze, akkor abba is belevágnál.

– Valahogy így – mondta nevetve. – Szeretem a kihívásokat, az új és izgalmas dolgokat. Úgy vagyok vele, hogy ha valamit egy valaki meg tud csinálni, akkor azt én is meg tudom. És addig megyek, tanulok és gondolkozok rajta, amíg tényleg megcsinálom.

– Persze az is szempont, hogy meg tudjunk belőle élni. Gondolkodunk egy webshop indításán, ahonnan virágállványt, kutyaházat, dísz- és lakberendezési tárgyakat lehetne rendelni. Készítünk hagyományos és lézervágott pergolákat, teraszokat. Szóval nem zárkózunk el semmitől, bármit meg tudunk csinálni.

Borítókép, felhasznált forrás: Shuttestock, Nők Lapja