Mit tehetsz, ha baj van az albérlőddel?

A magyar birtokvédelmi szabályozás inkább a lakásban lévő birtokost, tehát a bérlőt védi. A birtokost a birtokvédelem még a tulajdonossal szemben is megilleti. Röviden, ezzel a helyzettel kell szembenéznie annak, aki szerencsétlenségére kifogott egy albérlőt, aki nem vigyáz a berendezésre és még akkor is, ha nem fizeti a bérleti díjat.

Kiadó lakások Budapesten.

Több dolognak kell ahhoz stimmelnie, hogy egy elviselhetetlen és kompromisszumképtelen embert ki lehessen lakoltatni. Mindehhez egy közjegyző által hozott határozatra van szükség, ami nem véletlen, hiszen főleg ez védi meg attól lakókat attól, hogy valakiket a lakás tulajdonosa az egyik percről a másikra kidobja.

Emiatt is életbevágóan fontos a bérleti szerződés. Mindkét félnek. Ha ugyanis nincs egy jól megírt bérleti szerződés, akkor mindenki kellemetlen helyzetbe kerülhet. Ugyanis a Lakástörvény kimondja, hogy a lakás bérbeadásának érvényességéhez szükséges egy írásba foglalt szerződés, amit akkor sem érdemes mellőzni, ha történetesen valaki így akarja megspórolni az adózást.

Ha a szerződésben pontosan rögzítik a kötelezettségeket és jogokat, és akkor elkerülhető a baj még úgy is, ha kiderül az albérlőről, hogy problémás. Bár a szerződés semmis írott szöveg nélkül, mégis érvényessé válik abban az esetben, ha a bérbeadó átadta a lakást vagy elfogadta érte a bérleti díjként kifizetett pénzt. Csakhogy így már bárki mondhat bármit.

Ha van szerződés, akkor sem mindegy, mit tartalmaz: a bérleti díj és persze a pontosan meghatározott határidők mellett az sem mindegy, limitálod-e a lakásban élő emberek maximumát. Ezzel nem érdemes finomkodni: senki nem szeretné, ha 8-10 ember lakna életvitelszerűen a lakásban, ami 1-2-3 embernek lett kiadva.

Ha ott van a szerződésben a limit, és mégsem ennek megfelelően használják, akkor teljesen jogszerűen felszólíthatod az albérlőt a változtatásra. Fontos, hogy utólag már nem módosíthatod a szerződést, főleg nem visszamenő hatállyal.

Ugyanez vonatkozik az olyan esetre is, ha az albérlő maga is főbérlővé változik, és tovább adja bérleménybe a lakást másnak. Bár ennek elvileg nincs akadálya, de ha továbbra is te szeretnéd meghatározni, hogy ki használja az ingatlant, érdemes erre is kitérni.

De mi történik, ha a szerződés ellenére a bérlő mégsem fizet? Vagy késve és rendszertelenül. Noha mindkét eset kimeríti a szerződésszegés fogalmát, ettől még a bérbeadó nincs feljogosítva, hogy ő is megszegje a szerződést. Tehát ha a lakó nem fizet, egyedül a bérleti szerződés felmondása a megoldás, amit egyébként akkor is megtehetsz, ha a bérlő csak a rezsit nem fizeti. A Lakástörvény kimondja, hogy ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt írásban felszólítani a teljesítésre, amiben már kilátásba helyezi a felmondást is mint következményt.

Ha nyolc napon belül nem változik meg a bérlő hozzáállása és továbbra sem fizet, nyolc napon belül felmondható a szerződés, bérbeadóként pedig jelzálogként magadnál tarthatod a bérlő lakásban maradt értékeit a tartozás fejében. Ilyenkor teljesen legálisan megakadályozható a vagyontárgyak elszállítása. Emellett fizetési meghagyást is indíts! Ezért fontos a közjegyző előtt egy kiköltözési nyilatkozatot aláíratni a bérlővel szerződéskötéskor, ugyanis így külön jogi eljárás nélkül is elindítható a kilakoltatás.

Ezek után jöhet a kárfelmérés: ha valamiben tényleges károkozás történt, azt értelemszerűen vissza lehet követelni, de ha a kár csak normális használat során keletkezett, az már nem a bérlő felelőssége. Ezért fontos a lakást befotózni, mielőtt kiadás mellett döntesz.

De minden jogi procedúra előtt persze az a legfontosabb, hogy némi empátia segítségével próbálj közös megoldást találni az albérlővel, aki, lehet, nem is más ember, és nem a maga hibájából késik a fizetéssel.