Tényleg a verőemberek lennének a megoldás a nem fizető bérlők kipakolására?

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése előttre időzítette a MOKK a közleményét, ami arról szólt, hogy mennyire biztosak az ingatlanbérlet jogi kérdéseiben az emberek.

Teremgarázzsal együtt adja ki a tulajdonosa ezt a 49 négyzetméteres, szépen berendezett a lakást. A metrótól 10 percre található ingatlan két szobás, amerikai konyhával és erkéllyel a XIII. kerületben.

Ehhez a szervezet készített egy reprezentatív felmérést, amiből kiderült, hogy a magyar nagy része (76%) tudja jól, hogy lakásbérleti szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni, a pusztán szóban kötött megállapodás érvénytelen.

A részletes, egyértelmű bérleti szerződést a bérlők és a bérbeadók többsége is a legfontosabb garanciának tartja egy bérlemény kiadása során, sokkal inkább mint például a kauciót, a tulajdoni lapot vagy a munkáltatói igazolást, valamint a hosszú távú bérlést.

A többség azt is tudja, hogy egy bérelt lakásba fő szabály szerint más ember csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával költözhet be, illetve a kaució a szerződés megszűnésekor visszajár, ha a bérbeadónak nincs belőle levonható, a bérleti jogviszonyból eredő követelése, például elmaradt bérleti díj, rezsitartozás vagy megtérítendő kár.

Kellemes, zöld parkra néz ez a XIV. kerületi, 39 négyzetméteres, azonnal költözhető, bútorozatlan lakás.

Mi van, ha nem tartják be a szerződést?

Az emberek többsége ugyanakkor nincs felkészülve arra, hogy a másik fél nem tartja be a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ha a bérlő nem költözik ki a szerződés lejárta után önként a bérleményből, és nincs közjegyzői okirat, akkor a bérbeadónak lakáskiürítési pert kell kezdeményeznie, a bérbeadó nem járhat el önhatalmúlag, ezt csak a válaszadók bő harmada (38 százalék) tudta, idézi a közleményt az Economx.

Mások helytelenül megpróbálnának zárat cserélni, amihez azonban nincs joguk, illetve a rendőrséghez fordulnának, a rendőrség azonban jogerős bírósági végzés vagy közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás nélkül nem tud intézkedni, a rendőrség közreműködésére szükség esetén a végrehajtási eljárásban, a végrehajtó intézkedése mellett kerülhet sor.

3 szobás kiadó lakást hirdetnek a II. kerületben, egy csendes utcájában. A második emeleti, 110 négyzetméteres ingatlan plusz gardróbbal, valamint két fürdőszpbával rendelkezik.

Pont akkor nem véd a házilag készített szerződés, amikor kellene

„Hosszú távon akkor járnak a legjobban a felek, ha közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérik. A házilag, gyakran letölthető szerződésminták alapján készülő lakásbérleti szerződések általában ugyanis éppen akkor nem adnak védelmet, amikor szükség lenne rá” – figyelmeztet Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Például azt is fontos kikötni a szerződésben, hogy a bérlőnek az adott hónapban meddig, milyen módon – például készpénzben vagy banki átutalással –, pontosan milyen jogcímen kell megfizetnie a bérleti díjat és az egyéb költségeket, valamint tarthat-e háziállatot az ingatlanban, mik a kaució visszafizetésének feltételei vagy mikor kell kiköltöznie a bérleti szerződés megszűnése után.

Hosszú távra kiadó Zalaegerszeg belvárosában ez a 75 négyzetméteres, jó elrendezésű, első emeleti lakás.

Egyre gyakoribb a lakáskiadásnál, hogy a bérbeadók megszabják, a bérlő tegyen közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, például megfizeti az előre meghatározott költségeket – a bérleti díjat és a rezsit – vagy kiköltözik a bérleményből a bérleti jogviszony megszűnése esetén.

Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat komoly garanciát ad a bérbeadónak. Ha a bérlő nem teljesíti a közjegyzői okiratban vállalt kötelezettségét, a bérbeadónak nem kell bírósági pert indítania, hanem közvetlenül végrehajtást kezdeményezhet a közjegyzői okirat alapján. A kötelezettségvállaló nyilatkozatot bármelyik közjegyzőnél meg lehet tenni személyesen. Csak a bérlő és a bérlemény adataira, valamint a felek által megkötött bérleti szerződésre van szükség.

Debrecen, 160 ezer forint, felújított egyszobás lakás, Nagyerdőalján, a Szigligeti utcában.

A bérlő és a bérbeadó dönthetnek úgy is, hogy a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. Ez nemcsak a bérbeadónak jelent erősebb jogi védelmet, hanem a bérlő számára is egyértelmű, bizonyító erejű keretet ad: pontosan rögzíti többek között a lakbér összegét, módosításának feltételeit, a fizetési határidőket, valamint a bérleti jogviszony megszűnésének és a kiköltözésnek a szabályait, olvasható a gazdasági lap cikkében.