Milyen csellel tudnak ezek a városok csökkenő lakosság mellett vonzóak maradni?

A KSH legfrissebb adatai szerint a magyar népesség legnagyobb része, 38 százaléka a keleti országrészben él. Az itt elhelyezkedő kilenc vármegye legnépesebb városa Debrecen, közel 194 ezer lakossal, a vármegyék központjait tekintve a második a híres egyetemváros, Szeged, amely 156 ezer lakosnak ad otthont, míg Miskolc közel 149 ezer fővel zárja a dobogósok sorát.

Kecskemét, Máriaváros kedvelt részén hirdetik ezt a szigetelt, négy szobás, tágas, napfényes családi házat.

A kilenc vármegye központjában zárult ingatlaneladások alapján 2022-es évtől egészen 2024 augusztusáig Debrecen, Szeged és Kecskemét a három legdrágább vármegyeszékhely a keleti országrészben. Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője szerint „ahogy nyugaton, úgy keleten is keresettek a nagyvárosok körüli agglomerációs települések, az országrészben található összes vármegyeszékhely veszített népességéből a 2011-es adatokhoz mérten. A négyzetméterárakban csúcstartó, három legköltségesebb város népességének változása 3-5,5 százalék közé tehető, míg Eger, Salgótarján vagy Miskolc 12 százalék felett vesztett lakosságából.

A vizsgált vármegyeszékhelyek között a legcsekélyebb, 3 százalékos népességcsökkenést Kecskeméten mérte a KSH, ahol a környéken élők számára számos munkalehetőséget teremtő Mercedes gyárban 2012-ben kezdődött meg a termelés. Bács-Kiskun vármegye székhelyén a 2022-es adatokhoz hasonlítva 20 százalékos áremelkedést mutatnak a Duna House értékesítési adatai. Így az idei évben, csakúgy, mint az elmúlt két évben a harmadik legdrágább kelet-magyarországi vármegyeszékhely 525 ezer forintos négyzetméterárral Kecskemét lett, ahol ingatlanvásárlásra átlagosan 41 millió forint feletti összeget költöttek a vevők, az átlagos ingatlanméret pedig 78 négyzetméter volt.

Felújított, bájos kétszobás lakás Szegeden, a belvárosban, a hatodik emeleten.

A kecskemétinél 7 százalékponttal mérsékeltebb, 13 százalékos növekedést mutatnak 2022-höz mérten Szeged ingatlanárai is, ahol a 2023 év végén bejelentett, BYD autógyár létesítésének híre bolygatta meg az ingatlanpiacot. Idén 645 ezer Ft-os átlagos négyzetméterárral kalkulálhatnak a Csongrád-Csanád vármegyeszékhelyen ingatlant vásárlók, ami a listán így a második helyre pozícionálta a települést. A napfény városában az otthonteremtés ára átlagosan 36,7 millió forint körül alakul az élhető, 57 négyzetméteres lakások és házak tekintetében 2024-ben.

A lista élén álló debreceni ingatlanpiacon – amelyre szintén hatással van a hazai autógyártás fellendülése – mindössze 8 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak a 2022-ben mért átlaghoz képest. Átlagosan 712 ezer forintba kerül egy négyzetméter, a BMW tervei szerint 2025-ben indulhat el a termelés. A gyár beindulása még tovább növelheti majd mind az eladó, mind a kiadó lakások iránti keresletet. Az idei évben, Debrecenben vásárolt ingatlanok átlagos alapterülete 69 négyzetméter, amely a vevők részéről közel 49 millió forintos ráfordítást jelentett.