Tényleg irreálisan drágák a magyar lakások? Itt a válasz!

Az MNB elemzése szerint az idei első negyedévben további 7 százalékkal növekedett a lakáspiaci tranzakciók száma 2024 hasonló időszakához képest, mely ezzel a hosszútávú átlagot is meghaladta. A lakásárak éves szinten a tavalyi negyedik negyedévben egész Európában kimagasló ütemben, 15,1%-kal emelkedtek, ami reálértelemben 10,9%-os drágulást jelentett. Ez a dinamika folytatódott az idei év elején is, sőt Budapesten fokozódott, hiszen 19,2%-kal kerültek többe a lakások, mint egy éve, és még negyedéves alapon is 8,7%-os volt az áremelkedés.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy nem csak egyéni érzékelés vagy városi legenda a magyar (elsősorban a budapesti) lakásárak indokolatlanul magas szintje. Az MNB becslései szerint 2024 végén országosan 14,3%-kal voltak túlértékeltek a lakások, vagyis ennyivel kerültek többe, mint amilyen árat a fundamentumok, azaz a lakáspiacot meghatározó fő tényezők indokoltak volna. Ez a túlértékeltségi mutató viszonylag nagy kilengéseket mutat, három éve volt 25% felett is, viszont utoljára 2023 végén volt a mostaninál magasabb.

A jegybank kétféle megközelítést alkalmaz: a jövedelmek és a munkanélküliségi ráta alapján 13%-kal voltak túlértékeltek a lakások, ha azonban a keresleti és kínálati tényezőket, valamint a hitelezést is számításba vesszük, akkor 27,2%-os érték adódik. A kettő eredőjeként számították ki az említett 14,3%-os kompozit indikátort. Érdekesség, hogy ha a munkanélküliséget és a jövedelmeket vizsgáljuk, akkor azokkal összevetve 2022 közepe óta nem mért ekkora túlértékeltséget az MNB, mint most, sőt a 2023-as lakáspiaci válság elején negatívba, azaz alulértékeltségbe is fordult a mutató.

A magas lakásár-dinamika következtében megállt a túlértékeltség 2023 eleje óta tartó folyamatos csökkenése – hangsúlyozzák a jelentés készítői. Hozzáteszik, hogy a fundamentumok által indokoltnál magasabb lakásárak rosszabb lakáspiaci elérhetőségben is megnyilvánulnak, ami előre tekintve a hitellel vásárlók helyzetét nehezíti.

Az MNB elemzése szerint a lakáspiaci túlfűtöttség növekedésének irányába mutatott, hogy a lakásárak a bérleti díjaknál, a jövedelmeknél és az építési költségeknél is gyorsabban emelkedtek 2024 folyamán. Mindez azt jelzi, hogy a lakáspiaci kereslet aktuális szintje hosszútávon nem fenntartható a jelenlegi körülmények között.

Budapesten 2024 negyedik negyedévében átlagosan 11,3 évnyi helyi átlagjövedelemre volt szükség egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás megvásárlásához a lakáspiaci jelentés szerint. A jegybank a túlértékeltséggel kapcsolatban szélesebb szórást fogalmazott meg a fővárosra, becsléseik szerint akár 15%-kal is drágábbak lehetnek a budapesti lakások, mint ami indokolt lenne.

Ha a magyar lakások értékeltségét történelmi távlatban nézzük, akkor 2010-2019 között volt egy hosszabb időszak, amikor alulértékeltek voltak az ingatlanok (2013 végén a legnagyobb mértékben, 31,1%-kal), vagyis kevesebbet kellett értük fizetni, mint amit a fundamentumok indokoltak volna. 2014-től ez az alulértékeltség fokozatosan csökkent, majd 2020-ban csapott át túlértékeltségbe. Ennek emelkedése egészen 2022-ig – a már említett 25,2%-os szintig – töretlen volt.

Kedvező jel lehet a lakáspiaci túlértékeltség szempontjából, hogy az adatok alapján az idei első negyedévben is folytatódott a bérleti díjak emelkedési ütemének lassulása. Az MNB értékelése szerint a bérbeadási hozamok hasonló mértékben csökkentek, mint a lakossági állampapírok súlyozott kamata, miközben az első negyedévben vidéken a vásárlók 27%-a, Budapesten pedig 37%-a vásárolt befektetési céllal lakást. A befektetők részvétele a korábbi túlfűtöttség után így ismét kiegyensúlyozottá vált. A lakásbérbeadási hozam 2025 márciusában a vidéki városok átlagában az előző év azonos időszaki 7,3%-ról 6,9%-ra, Budapesten pedig 5,2%-ról 4,7%-ra csökkent.

„Előrejelzésünk szerint nem lesz az előző emelkedő ciklushoz hasonló mértékű és hosszú árnövekedés, illetve felívelő időszak a túlértékeltségben, vagyis várhatóan nem válnak el a korábbi maximumoknál is jobban a lakásárak a fundamentumoktól. Egyik első jelként erre utal a bérleti hozamok most látható csökkenése, ami valamelyest mérsékelheti a befektetési célú vásárlók aktivitását a lakásárak emelkedése – azaz befektetésük értékének növekedése – ellenére is” – értékelte a fentieket Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Címlapkép: Shutterstock