Új irány jöhet az ingatlanfejlesztésekben - átláthatóbb építkezések, emberközpontúbb lakóparkok

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Parlamentben, hétfőn, a bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy milyen közlekedéspolitikát és vasútfejlesztést képzel el, kevesebb szó esett a beruházásokról, a területfejlesztésről vagy az ingatlanfejlesztésekről.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működtetése és fejlesztése is ehhez a minisztériumhoz fog tartozni. Vitézy a 100 napos programjában a köztéri reklámok szabályozását tervezi, továbbá azt, hogy az építésügyi tervek, engedélyek vizsgálatai megismerhetőek legyenek.

Vitézy szerint az uniós források hazahozatala létfontosságú. Közülük mi a Helyreállítási alapot említjük, mert a közlekedés mellett energetikai területen használható, továbbá megfizethető lakásokra is lehet fordítani.

A következő szempontok, amikre a miniszter fókuszál többnyire közlekedéssel kapcsolatosak, de az a terület pedig szorosan összefonódik a lakókörnyezettel és a lokációval. Ebből következően az olyan operatív programok, mint a közlekedés rendbetétele, a vidéki vasútvonalak felülvizsgálata, az autópálya-koncessziók felülvizsgálata, valamint a mellékúthálózat és főutak hálózatának javítgatása is hatással lehetnek a lakásvásárlók szempontjaira.

Jelenleg még nincs építészeti államtitkár, de Vitézy az építésügy kapcsán kifejtette, hogy eddig sok állami beruházást átláthatatlanság és korrupció jellemzett, kartellezést is említett, valamint az olyan kudarcos állami látványberuházásokat, mint a MÁV-székháza és a Pázmány Campus, amikkel kapcsolatban jelenleg vizsgálódnak.

Valószínűleg az építésekre az engedélyezést is visszakaphatják az önkormányzatok, legalábbis a helyi városvezetés beleegyezése nélkül nem fognak nagyberuházásokat erőltetni a jövőben.

A már kiemelet beruházásokat felülvizsgálják, itt Vitézy megjegyezte, hogy szemük azokon, akik „haveri lakóparkokat akartak felépíteni, és azokat közérdekű beruházásnak álcázták"

Visszaállítják azt az állapotot, hogy az építésügyi terveket, engedélyeket újra meg lehessen ismerni. Szintén fontos téma, hogy a beruházásokban érdekelt ügyfelek megismerhessék a terveket, vizsgálatokat, amelyek most titkosítva vannak, vagy nem hozták őket nyilvánosságra.

Arról is beszélt, hogy a Kormányhivatalokat is felülvizsgálják, és azután döntenek, hogy pontosan mely funkciók kerülhetnek vissza az önkormányzatokhoz. Arról is beszélt, hogy fontosnak tartja a megfizethető lakásokat, ezek építését uniós forrásokból is megpróbálják fedezni.

Elmondta, hogy felülvizsgálják azokat a lakóparki építéseket is, amelyeket kiemelt beruházássá nyilvánított az előző kormány például az Otthon Start miatt.

Vitézy nem támogatja, hogy családi házak területén, vagy rossz infrastruktúrával ellátott területeken komplett lakóparkokat építsenek. Nagyon hosszú idő lesz a szabályozása szerinte, de Ausztriát hozta fel példaként, ahol „az újépítésű lakóparkoknál van kisbolt a földszinten, parkoló, jó minőségű gyalogos kapcsolat, elég mennyiségű zöld felület. Továbbá nem csak autós közlekedésre építenek, tehát van megfelelő infrastruktúra, oktatás. Az egész lakópark ki van találva, mondta. Ahogy a régi városnegyedek is, van egy struktúrája, urbanisztikai kontextusa, Az egész építészeti és urbanisztikai szabályozást úgy kell átgondolni, hogy ne csak profitérdekelt beruházások legyenek, hanem a majdani ottlakók az ő életminőségüket az állam, mint szabályozó előre megkövetelje előre. Mert ebben az állam eddig kudarcot vallott, jegyezte meg. Az oda beköltözők életminősége lenne a vezérszempont.

Nemrég arra is esély nyílt, hogy megváltozzon Budapest hozzáállása a lakókhoz, és egyre több helyen szorítják ki az autókat ezzel élhetőbb lakókörnyezetet kialakítva, és arról is írtunk, hogy pesti ingatlanpiacon egészen új jelentést kapott a drága szó, és mostanra az eladó ingatlanok több mint 40 százalékát 100 millió forint felett hirdetik.

Illusztráció: Shutterstock