Miért éri meg Budapesten még ennyire hézagosan kiadott irodaházak mellett is újakat építeni?

Budapest az irodaházak városának tűnik. Ez annyira nem túlzás, hogy az elmúlt években például a Váci út tele lett irodaházakkal, de a helyzetet az is jól mutatja, hogy például a XI. kerületben most épül egy 17 ezer négyzetméteres irodaház, miközben tőle alig két utcányira az Etele utca és a Fehérvári út sarkán pár hónapja adtak át egy 14 ezer négyzetmétereset, miközben tőlük nem messze a Hengermalom és a Budafoki út sarkán is irodákat hirdetnek.

És még fel sem soroltuk a környék összes irodaházát, ezért felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen ez kinek éri meg?

A koronavírus számos változást hozott a társadalomban, amelyek zöme tragikus, ám a pozitívumok között megemlíthető, hogy kialakult a home office-kultúra, és sokan ebbe “ragadtak”, és vállalkozások sokasága cserélte kisebbre addigi irodáját a kihasználatlanság miatt. És olyanokról is hallani, akik egyszerűen felszámolták az irodai infrastruktúrát arra hivatkozva, hogy heti egy értekezletet bármelyik közösségi irodában vagy egy parkban is meg tudnak tartani.

A képre kattintva további fotókat is megnézhetsz erről az eladó, családias irodaházról.

"Az irodaházak építése egy dinamikus piaci folyamat, amelyet az üzleti igények, a kereslet, a gazdasági és politikai feltételek, valamint az ingatlanpiaci trendek befolyásolnak. A Budapest belvárosában épülő irodaházakat valószínűleg olyan befektetők építik, akik komoly piaci kutatást végeztek, és megbízhatóan tudják, hogy van kereslet az ilyen ingatlanokra a városközpontban" - mondta a Városi Ingatlaniroda alapító-cégvezetője, Barna József azzal kapcsolatban, hogy milyen folyamatok zajlanak a döntések mögött.

Azt persze a szakértők sem szeretnék megjósolni, hogy pontosan mik húzódnak egy-egy döntés mögött, hiszen az ingatlanpiac óriási erővel változik a gazdasági válságokkal, üzleti igények cserélődésével és az általános ingatlanpiaci trendekkel együtt, ezek pedig mind-mind nyomot hagynak az irodaházak kihasználtságán is.

A képre kattintva egy eladó egész irodaházat nézhetsz meg.

Ezek a trendek pedig bármikor megfordulhatnak: lehet, hogy az építtetőnek az építkezés elején problémásnak tűnik a beruházás visszatérülése, de később ez megfordulhat, bár Barna szerint előtte nagyon fontos a megfelelő piackutatás ahhoz, hogy erre építeni lehessen.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint azt is fontos tudni, hogy ezeket az irodaházakat nagyobb haszonnal adják ki, mint azt elsőre gondolnád. "Egy irodaház légtechnikából, szerkezetből és hőszigetelt üvegezésből áll, jóval kevesebb anyagigénye van, mint egy társasháznak. Általában a hűtés-fűtésük is korszerűbb, ezért a rezsi sem magas. A költségek egyharmadát kiteszi az üzemeltetés, a bérleti díj sem alacsony, könnyen is osztható, hiszen oda húznak falat, ahova akarnak, tehát mozgatható is. Gazdaságos az üzemeltetés” - mondta.

A képre kattintva még számos fotót találhatsz ennek az eladó XIII. kerületi irodaháznak a belsejéről.

Gadenecz szerint egy modern irodaház már** kétharmados feltöltöttségnél sem veszteséges**, és úgy tűnik, a befektetők ebben továbbra is látnak potenciált. "Tíz éve építik őket folyamatosan, *elsősorban most már inkább a külföldiekre alapozva*.

A Magyarországra frissen települő cégek még vakon repülnek, ők általában ötéves szerződéssel kezdik. Utána ők vagy változtatnak, vagy maradnak, de elsőre nem tudják, hogyan lehet esetleg gazdaságosabban üzemelni, ezekből a szerződésekből pedig nem nagyon lehet kifarolni” - magyarázta a szakember, aki hozzátette, hogy ezek a cégek sokszor felosztják a saját irodáikat kisebb részekre, és tovább értékesítik azt.

"A koronavírus idején sokan ragadtak bele ilyen szerződésbe, akkor is a saját kerületük felosztása volt a megoldás sokszor, ebbe általában bele is szoktak menni az irodaház üzemeltetői, de ez is a légtechnikától függ, hiszen korlátozva van a létszám."