Cementes vagy epoxi? A nagy fugavitát most eldöntjük

Az ember hajlamos azt hinni, hogy a fugázás valami mellékes dolog, egy aprócska befejező simítás a felújítás hatalmas erdejében, de ennél nagyobbat aligha tévedhetünk, ha így állunk hozzá a kérdéshez. Amikor ott állsz a pár hónapja felrakott csempe előtt, és a tükörfényes lapok helyett a koszladt, elszürkült, repedezett fugát figyeled, amit közben szétmart a víz meg a tisztítószer, akkor muszáj újraértelmezni a valóságot. Ennél fájdalmasabb érzés kevés van, és nem is véletlen, hogy a Mapei blogja ennyit foglalkozik ezzel a tevékenységgel, mert a fuga a burkolat lelke, ami a teljes művet tönkreteheti.

A cementes fugázás például szigorú, majdnem katonás fegyelmet követel, hiszen szinte grammra pontos vízmennyiségre van szükség, szigorú keverési sorrendben, miközben ujjpróba, várakozás kombó követi egymást. Végül egy megfelelő szivaccsal való lemosás zárja az eseménysort. Nehezítés, hogy ha eközben bármit elrontasz, elmérsz, foltos, fakó szürkeség marad, amit aztán keserűen kapargathatsz. És ha ennyi még nem lenne elég, mindehhez hozzájön a hőmérséklet figyelembe vétele, ami a fugázás alfája és ómegája, hiszen 5 Celsius fok alatt egyszerűen nem köt rendesen, a nagy melegben pedig úgy viselkedik, mint egy túlfőtt tejbegríz.

És még mindig ott járunk, hogy hiába vagy pontos és figyelsz a hőmérsékletre, a mindennapokban sajnos a cementes fuga beszívja a koszt, elszíneződik, és egy idő után ugyanúgy megviseltnek tűnik, hiába csillogó körülötte a burkolat.

A nagy kérdés, ami minden barkácsolóban és lakástulajdonosban előbb-utóbb felmerül

De tényleg, mit lehet csinálni a foltos fugával? Egyrészt hiába kapirgálod, ezt már kipróbáltad fogkefével, másrészt hiába próbálkoztál tiszítószerekkel, a cementes fuga egy idő után felveszi a koszos kosztümjét. A foltosodásnak millió oka lehet: túl sok víz a keverésnél, kapkodás a felhordásnál, vagy egyszerűen az, hogy a fuga anyaga beszív mindent a kávétól kezdve a szappanig. Erre persze vannak rövid távú trükkök – impregnálás, tisztítószerek –, de ezek nem kínálják azt a megoldást, amire mindenki vágyik.

Itt jön képbe az, amiről a mesterek olyan áhítattal képesek beszélni, mintha valami minden megoldó sci-fi technológia lenne: az epoxi fugázás. Az epoxi ugyanis nem szívja be a szennyeződést, nem hagyja, hogy a vízkő és a penész rátelepedjen, és könnyebb is tisztán tartani.

A Mapei a Kerapoxy Easy Designnal kifejezetten a civileknek készült, lakossági felhasználásra, ami azért fontos, mert eddig az epoxi fugázás inkább a profi burkolók eszköze volt, nem otthoni fürdőszobai körülményekre tervezve. Most viszont kapsz egy kétkomponensű, krémes állagú anyagot, amit hideg vízzel is le tudsz mosni, ráadásul 80 színben elérhető. Sőt ha villognál egy kicsit, ott vannak a fémes árnyalatok, amikkel a fürdőd egyszerre lesz tiszta és kicsit szálloda-hangulatú.

Mitől lesz krémes a fuga? A tökéletesen adagolt vízmennyiségtől és keverésnél a keverés-pihentetés-keverés hármasának harmonikus stációitól. Ezeknek a szempontoknak kevés annyira tökéletes fugázó felel meg, mint a Kerapoxy Easy Design epoxifuga, ami sokkal tartósabb és könnyebb tisztán tartani.

Tehát ha az a kérdés, hogy cementes vagy epoxi fuga, akkor a cementes mellett felhozható, hogy némileg olcsóbbnak tűnő megoldás, csakhogy a világ, ahol mindent évente újra kell fugázni, hosszú távon több kellemetlenséget és pénzkiadást okoz. Az epoxi ugyanis nem szívja be a koszt, nem foltosodik, sav- és vegyszerálló, ráadásul teljesen elérhető a hétköznapi felhasználónak is. A Kerapoxy Easy Design például konkrétan azért született, hogy otthon is simán be tudd keverni és felhordani különösebb szakmai előélet nélkül is, így megkapod azt, amiért a cementessel vért izzadsz: tartós, foltmentes, könnyen tisztítható fugát.