Mit okozhat a lakáspiacon a kormány legújabb bejelentése?

A kormány bejelentése értelmében az első lakásukat vásárlók maximum 50 millió forintot, a teljes futamidőre 3%-os kamat mellett, legfeljebb 25 évre vehetnek fel, mindezt 10 százalék önrész mellett. Bár az összes részlet még nem ismert, további fontos kritérium, hogy az ingatlan vételára ne érje el a 100 millió forintot, négyzetméterára pedig az 1,5 millió forintot.

Hány lakást érinthet a döntés?

Ezek a feltételek a vidéki lakáspiacon a zenga.hu hirdetési számai alapján a legtöbb ingatlanra teljesülnek, a vármegyeszékhelyek mindegyikében 96 százalék felett van a másfél milliós négyzetméterár alatt kínált lakóingatlanok aránya, de Budapest kerületeinek többségében is széles a kínálat a támogatott hitelre alkalmas lakóingatlanokból.

A legdrágább kerületeken kívül a legtöbb kerületben szép számmal vannak olyan ingatlanok, amelyek alkalmasak a kedvezményes hitel igénybevételére, és a kínálat legnagyobb része a kistelepüléseinken is 1,5 millió forintos négyzetméterár alatt marad.

Mit jelent a mostani döntés az elsőlakás-vásárlókra nézve?

A Zenga és az OTP 2024-ben készült közös reprezentatív kutatása szerint az életkor előrehaladtával nő azok aránya, akik rendelkeznek ingatlanvásárlási tapasztalattal: a 25 év alattiak körében ez még csak 16%, a 25-34 éves korosztályban 38%, a 35-44 éves korosztályban pedig már 60% az aránya az életük során legalább egyszer ingatlant vásárlóknak. A legmagasabb érték az 55-69 évesek csoportjában mérhető, akik több mint kétharmada (68%) vásárolt már élete során ingatlant.

A kutatás szerint az ingatlanvásárlási tapasztalattal nem rendelkezők fele azonban úgy gondolja, hogy soha nem fog ingatlant venni (8% nem vágyik erre, 42% pedig úgy látja, hogy nem lesz erre lehetősége.) A lemondás a 35 év felettiek körében jellemző igazán, de a 18-24 évesek 16%-a és a 25-34 évesek 35%-a is úgy látja, hogy nem lesz lehetősége saját ingatlant szerezni. A nagyobb településen élők helyzete nehezebb valamivel: a községben élők körében csak 37% gondolja úgy, hogy nem lesz képes saját otthont vásárolni. Elsősorban az ő helyzetüket javíthatja a most bejelentett intézkedés, ami az elmúlt egy év áremelkedésének tükrében is javíthatja a lakáshoz jutást.

A zenga.hu hirdetései alapján ugyanis az első lakást vásárlók körében is kedvelt 40 négyzetméteresnél kisebb budapesti lakások négyzetméterára másfél év alatt 40 százalékot emelkedett.

Országosan nézve is hasonló arányokat látunk, ha nem is éri el a budapesti drágulást az országos átlag, de másfél év alatt így is bő 30 százalékkal mentek feljebb a legkisebb lakások árai.

Milyen hatása lehet egy ilyen döntésnek a lakáspiacra nézve?

Budapesten becslések szerint mintegy 150 ezer lakást adnak bérbe, miközben az évente értékesített lakások száma 30-40 ezer között mozog. Mivel a bérlők nagy része, ha tehetné, feltehetően saját lakásban lakna, ez alapján jelentős keresletnövekedés várható.

Ami az árakat illeti, kétféle hatás érvényesülhet. Azoknál az ingatlanoknál, amelyeket 1,5 millió forintos négyzetméterár alatt kínálnak, a magasabb kereslet emelheti az árakat, miközben a kicsivel 1,5 millió forint feletti fajlagos árú lakásoknál az eladók vélhetően csökkenteni fognak az áron, mivel ez az árszint lesz a hitelfelvételhez szükséges limit, ami sokak számára lehet a lélektani határ.

Az, hogy a kritériumok közé bekerült az 1,5 millió forintos négyzetméterár, az egyébként is drága Budapesten mérsékelheti a további áremelkedést, de vidéken várhatóan árfelhajtó hatással bírhat.