Nálunk épült a legkevesebb új lakás a régóban

A KSH „Helyzetkép, 2025 – Lakáspiac” című friss jelentése szerint 2025-ben 9,3 százalékkal csökkent a lakásépítések száma, ugyanakkor a tervezett lakásépítéseké 37 százalékkal nőtt.

Uniós összehasonlításban Magyarországon kimagasló a tulajdonosok által lakott lakások aránya, a tagállamok közül csak Horvátország, Románia és Szlovákia mutatója magasabb, írja az Economx.

A közelben hangulatos parkok és a Duna-part várja a kikapcsolódásra vágyókat és a lakáskeresőket Budapest egyik kiforrott, nyugodt részén, a XIII. kerületben.

A tízezer lakosra jutó újépítésű lakások száma a legalacsonyabb 2025-ben Magyarországon volt, míg Írországban (67), Lengyelországban (57) és Ausztriában (43) volt a legmagasabb. Magyarországon mindössze 13 lakást építettek és 28 lakás építését tervezték 2025-ben. Lengyelországban adták ki a legtöbb építési engedélyt (71). A magyarországi adatok sajátossága, hogy a 2025-ben kiadott engedélyek száma több mint kétszerese volt a felépített lakásokénak. A KSH közlése az is, hogy 2026 első felében 16 588 lakás építésére adtak ki engedélyt, ami közel 30 százalékkal több 2025 elejéhez képest.

Az újépítésű lakások zöme a budapesti agglomerációban épült, a vidéki nagyvárosokban és vonzáskörzetükben koncentrálódtak, továbbá a balatoni térségben és az északnyugati határ menti településeken. A magyar települések háromnegyedében, 2400 településen nem épült új lakás 2025-ben. 2025-ben 9,3 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint 2024-ben.

Az ötlakásos társasház a Zsigárd utcában, a XIV. kerületének csendes, kertvárosias részén valósul meg.

A KSH azt is megvizsgálta, hogyan alakultak az építkezési költségek, és a 2015. évi bázishoz képest 253 százalékra nőttek. De ennek oka a 2022-es drágulás elsősorban, amiknek az üteme 2023-ban mérséklődött.

Egy lakás 1 négyzetméterének megépítése átlagosan 694 ezer forintba került 2025-ben, a leggazdaságosabban a 40–79 négyzetméteres lakásokat építették fel (661 ezer forint/m2), az ennél nagyobbaknál a felhasznált magasabb minőségű anyagok és műszaki megoldások miatt ismét átlag fölé emelkedett a lakásépítés becsült fajlagos költsége. A 20 százalékos magyar nominálislakásár-emelkedés az uniós országok közül a legmagasabb volt 2025-ben.

Budapest I. kerületének szívében született meg a Márvány 8 Residence, ahol a kortárs építészet, a visszafogott elegancia és a történelmi városrész bensőséges hangulata találkozik.

2025-ben az eladott új lakások 47 százaléka Budapesten épült. Az újlakás-piac a fővároson belül is rendkívül koncentrált, e lakások több mint felét három kerületben, sorrendben a XIII., a IX., és a XI. kerületben adták el. Ezek közül a XI. kerület négyzetméterárai megközelítették az 1,8 millió forintot, és ennél is magasabbak voltak a kevesebb lakást értékesítő belső vagy hegyvidéki kerületek újlakás-árai, ahol átlagosan 2-2,6 millió forintos fajlagos áron keltek el az új lakások 2025-ben. A külső kerületekben 1,3 millió forint körüli négyzetméteráron lehetett lakást vásárolni, csak a XVIII. kerület volt ennél olcsóbb (1,1 millió forint).

Az eladott új lakások 17 százaléka a megyeszékhelyeken épült 2025-ben, 200-nál több új lakást értékesítettek Nyíregyházán, Debrecenben és Székesfehérváron. Salgótarjánban egyáltalán nem került új lakás a piacra, és számos olyan település volt, ahol az eladott új lakások száma nem érte el az 50-et (Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Miskolc, Szekszárd, Tatabánya, Szolnok, Veszprém).

Győr Vízivárosban, a Bálványosi-csatorna mellett épülő Arrabona Garden Lakóparkban elkezdődött a második ütem építése, amelyben újabb húsz lakás vár gazdára.

A megyeszékhelyek közül Debrecenben volt a legmagasabb az átlagos négyzetméterár (1,2 millió forint), és átlépte az 1 milliós határt a szegedi, a győri, a kecskeméti, a pécsi és a veszprémi új lakások ára is. A legalacsonyabb áron Békéscsabán adtak el új lakásokat, itt 608 ezer forint volt az átlagár, ez a településre jellemző, megelőző évi értéktől is elmaradt kissé.