Tetőzhetett a budapesti lakásár-növekedés

Több változást is hozott a tavalyi utolsó negyedév: az Otthon Start Program indulása után hirtelen megemelkedett kereslet a negyedév elején még kitartott, majd az ünnepek közeledtével fokozatosan mérséklődött a lendület. Az ingatlanhirdetők az ármeghatározásban azonban még mindig magas összeggel kalkuláltak.

“Országosan 18-ról 21 százalékra gyorsult az éves drágulás, míg Budapesten már tetőzhetett az árnövekedés, az év utolsó negyedévére 24 százalékról 23 százalékra mérséklődött” - hívta fel a figyelmet Futó Péter, a zenga.hu ingatlankereső portál elemzési vezetője.

Budapesten tetőzhettek az árak

A fővárosban a tavalyi év végén hajszál híján elérték a hirdetési négyzetméterárak az 1,5 millió forintot, ami mintegy 4 százalékkal magasabb, mint egy negyedévvel korábban. A legdrágább I., V., és XII. kerületben átlagosan 2 millió forintos négyzetméterár felett hirdetik az eladó ingatlanokat. A soron következő II. kerületet megközelítette a XI. és a XIII., mindkettőben 1,8 millió forint körüli négyzetméterárban gondolkodnak a hirdetők. A két legolcsóbb kerület pedig a XVII. és a XXIII., melyekben 950 ezer forint körül alakul az átlag, amelyek így is vetekednek a legdrágább vármegyeszékhelyek áraival. Az éves áremelkedés mértéke három kerületben volt 30 százalék feletti, a XV., VII. és IX. kerületekben. Futó Péter szerint miközben Budapesten enyhén már lassult az áremelkedés üteme, az agglomeráció nagy részét magába foglaló Pest vármegyében a tavalyi utolsó negyedévben még gyorsulás volt mérhető. “Igaz, a 14 százalékos drágulás még így is elmarad a fővárosi 23 százaléktól” - tette hozzá.

Mi történt az egyes vármegyékben?

Az országos ingatlanpiacot tekintve a bázisérték növekedésének köszönhetően Baranya vármegyében is lassult a kiugró árnövekedési dinamika, Csongrád pedig a második helyre került. A legkisebb drágulást Somogy vármegye produkálta, ahol 5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2024 végén. “Összességében, Budapestet leszámítva inkább a kelet-magyarországi, amúgy is olcsóbb vármegyeszékhelyek drágultak jobban, szemben az olyan nyugat-magyarországi vármegyeszékhelyekkel, mint Zalaegerszeg, Szombathely, Győr. Ugyanakkor a kimondottan drágának számító Veszprémben és Debrecenben is átlag alatti volt a drágulás mértéke” - hangsúlyozta a zenga.hu elemzési vezetője.

Hol tartanak most a négyzetméterárak?

Az országos lakásárak a zenga.hu adatbázisa szerint egy negyedév alatt 5 százalékkal emelkedtek. Továbbra is Somogy és Veszprém vármegye átlaga éri még el az 1 milliós átlag négyzetméterárat, miközben a két sereghajtó terén sincs változás: Békés és Nógrád. A legdrágább Debrecenben 1,044 millió, Szegeden 972 ezer, Győrben 942 ezer, Veszprémben 933 ezer, Székesfehérváron pedig 920 ezer forintos négyzetméteráron hirdetnek átlagosan az eladók.

Hogy alakul a kereslet?

Míg tavaly év elején a lejáró állampapírok mozgatták meg a piacot, addig a második félévben az Otthon Start program. A kedvezményes hitel hullámzóan hatott a keresletre, decemberben pedig a szokásos ingatlanpiaci trendeket nem írta felül, azaz a negyedik negyedéves ingatlanérdeklődési számok alacsonyabbak lettek a megelőző negyedévieknél. Azzal viszont, hogy egyre több beruházást jelentenek be, a kínálat bővülése elhozhatja az Otthon Starttal vásárlók második hullámát. “Idén több tényező is az áremelkedési dinamika lassulásának irányába hat. Egyrészt reálértéken is a mindenkori csúcsok közelében vannak a lakásárak, ahonnan önmagában is nehéz tovább növekedni, másrészt a bővülő kínálat is mérsékelheti a további drágulást, harmadrészt pedig az Otthon Start program 1,5 millió forintos négyzetméterár-limitje is több helyen gátat szabhat a további áremelkedésnek” - emelte ki Futó Péter.