Mit ér ma egy darab Wekerle? Wekerle öröksége nem csak egy lakótelep

Wekerletelep, a lakáspolitikai kísérlet

1908-ban Wekerle Sándor pénzügyminiszter olyan állami munkás- és tisztviselőtelep létrehozását kezdeményezte, amely választ adhatott a viharos gyorsasággal növekvő főváros lakásgondjaira. Budapest és Kispest határán ekkor a nagyrészt homokos, beépítetlen területet az állam ebből a célból meg is vásárolta, majd pályázatot írt ki a telep és a háztípusok megtervezésére.

Kétgenerációs ikerházfélt hirdetnek Wekerletelep különleges hangulatú, zöldövezeti részén. A 389 négyzetméteres, 7 szobás, négyszintes épült saját, 550 négyzetméteres körbejárható kerttel, szaunával és dupla garázzsal rendelkezik.

Ami épült, az nem pontosan a mai értelemben vett lakótelep lett, hanem a Wekerletelep fokozatosan épült ki, magyaros, népi szecessziós építészeti karakterrel, kertvárosias utcákkal, terekkel és kertekkel. Összesen 48-féle háztípus készült, a tervezők között pedig ott volt többek között Kós Károly, Zrumeczky Dezső és Wälder Gyula. A telep közepén létrehozott főtér ma Kós Károly nevét viseli.

A lényeg nem elsősorban az építészet volt, hanem egy olyan lakókörnyezetet létrehozása, amely a munkásoknak és tisztviselőknek megfelelő lakást, kertet, iskolát, óvodát és közösségi infrastruktúrát is biztosít. A telep ezért inkább egy komplett városrészként működött, mint a későbbi lakótelepek többsége.

És ez az oka annak is, hogy több mint száz évvel később a Wekerle még mindig külön kategóriának számít az ingatlanpiacon. A sajátos utcaszerkezet, a zöldfelületek, a kis kertek, a különböző épülettípusok és az egész városrész karaktere együtt olyan környezetet hozott létre, amelyet ma már meglehetősen nehéz lenne újraépíteni.

Wekerle neve viszont nem maradt Kispesten

Ha valaki végignézi Magyarország térképét, meglepően gyakran találkozik a Wekerle Sándor névvel. Móron Wekerle Sándor utca is van, továbbá a szabadidőközpontot is róla nevezték el, valamint a politikus szobra is megtalálható az Erzsébet téren. Ez nem véletlen: Wekerle 1848-ban Móron született.

Bakony és a Vértes lábánál, Móron, a Wekerle Sándor Szabadidőközpont közelében, egy 732 négyzetméteres zártkerti telken álló, felújításra szoruló házat hirdetnek.

Nyáregyházán nem pusztán egy utcanévtáblán maradt fenn Wekerle neve: a településen áll az egykori Wekerle-kúria. A klasszicista épület 1830-ban épült, Wekerle Sándor pedig a XIX. és XX. század fordulóján vásárolta meg. A kúria később egyházi tulajdonba került, ma plébániaként működik. A közelében található a Wekerle család sírkertje is.

Nyáregyháza-Felsőn, 2005-ben épült, szigetelt, 137 négyzetméteres, 4 szoba+nappalis családi ház eladó egy 1480 négyzetméteres telken.

A Wekerle Sándor utca név ezen kívül az V. kerületben, Soroksáron, Vecsésen és Abonyban is felbukkan többek között. A név tehát többféle dolgot takar. Kispesten egy egész városrész született belőle, Móron egy szülővárosi emlék, Nyáregyházán pedig egy egykori kúria és családi sírkert kapcsolja össze Wekerlét a helyszínnel. Nem véletlenül, az ő a nevéhez a századforduló egyik legnagyobb magyar állami lakhatási programja kötődik.