Mi folyik itt, Salgótarjánban?! És miért változik Zala Zalaegerszegen kívül?

Az Eurostat közelmúltban publikált lakáspiaci forgalmi kimutatása alapján a magyar ingatlanpiac az uniós országok közül a legpezsgőbb. De most nem a jelenről, hanem az elmúlt 5-6 év ingatlanpiaci változásairól lesz szó.

Az OTP Ingatlanpont ingatlanügynöki hálózat szerint a 2018 és 2022 közötti időszakra jellemző volt, és legfőképpen a vizsgált időszak első éveiben, hogy virágzott az ingatlanpiac (amit az OTP Otthonmegoldások lakáskereső portál korábban a magyar ingatlanpiac aranykoraként említett a közleményében), de a Covid-sokk, majd egy gyors visszatérés után, 2022-től lejtmenet követett. Ez az öt év azonban hatalmas változásokat hozott a hazai használt lakások piacán: az ötéves periódus átlagos tranzakciószámára vetítve 2018-ban a forgalom elérte ennek 110 százalékát, 2019-ben 104 százalékra, 2020-ban pedig 89 százalékra csökkent, majd 2021-ben 106 százalékra nőtt, végül 2022-ben 91 százalékon állt meg a mutató.

A salgótarjáni érdeklődés érthető, hiszen hol máshol lehetne ilyen olcsón, felújított, belső kétszintes lakást venni akácerdőkkel övezett kertvárosi részen?

Régiónként a fenti árváltozás a következőképpen jelent meg:

• Budapest pontosan hozta az országos átlagot: 2022-ben 17 százalékkal volt alacsonyabb a forgalma, mint 2018-ban.
• Pest megyében a tranzakciószám közel felére zsugorodott, nem kizárt, hogy a NAV lassú adatfeldolgozása torzítja ezt a számot, jegyzi meg az Ingatlanpont.
• 20 százalékot meghaladó esés volt tapasztalható Fejérben, Baranyában, Komárom-Esztergomban, Veszprémben, Hajdú-Biharban, Csongrád-Csanádban.
• Szabolcs-Szatmár-Beregben a használt lakások forgalma 2022-ben fél százalékkal magasabb volt a korábbihoz képest.
• 5 százaléknál kisebb visszaesést regisztráltak még Somogyban, Hevesben és Nógrádban.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az utóbbi több mint öt év társadalmi és gazdasági kihívásai, illetve a fejlettségükből adódó nagy ütemű áremelkedés főleg a prosperáló hazai területeken okoztak megrázkódtatásokat a használtlakás-piacnak, a csendesebb forgalmú területek viszont válságállóbbnak bizonyultak.

• 2018-2022 között minden ezer otthonból évente átlagosan 35 cserélt gazdát.
• Budapesten 35,8 lakásvásárlás jutott 1000 lakásra.
• Négy olyan vármegye is volt a 40-et is elérte a tranzakciószám ezer lakásonként: Jász-Nagykun-Szolnok (42), Heves (40,6), Somogy (40,5) és Békés (40,4)

Nyíregyháza-Nyírszőlős, ahol ezt a 25 éve épült házat lehet megvenni, aminek a kertjében van egy kis kerti tó.

A Balaton térségét leszámítva ezek közül egyiket sem szokták a különösebben keresett térségek között emlegetni, olvasható a közleményben.

• A legkevesebb forgalom a lakásállományhoz viszonyítva Pest vármegyében volt(24,5), némileg jobban mentek az ingatlanok Győr-Moson-Sopronban (31,1) és Vasban (32,7).
• A legpörgősebb nagyvárosi lakáspiac a salgótarjáni (45), a yyíregyházi (41,2), a békéscsabai (41) és a szolnoki (40,8).

A lehetséges magyarázatok közül Valkó Dávid azt emeli ki, hogy ezeken, az egyébként széles körben kevéssé vonzónak gondolt területeken nagyon csekély az új építések száma. Amíg például Győrben a sok új lakás elviszi a kereslet egy részét, az ipar- és ingatlanfejlesztésből kimaradó területeken az összes felmerülő családi igényt a használtpiacon kénytelenek kielégíteni, ami fokozza az ottani fordulatszámot. Emellett a relatív olcsóság lehet vonzó akár a környékről beköltözők számára is.

Csodálatosan felújított, a kertben dézsás fürdővel kínálnak megvenni Vasban, Pusztavacson egy parasztházat. A telek, bárhogy is nézzük, hatalmas.

• A vármegyeszékhelyek listáján a másik végletet Zalaegerszeg képviseli igen alacsony, 29,8-as forgási sebességgel. Ugyanakkor ennél is érdekesebb, hogy ehhez képest Zalában "szinte pezseg az egész vármegye" (42,5), ami valamennyi vármegyei vidék összevetésében a legmagasabb érték.

Címlapkép: Shutterstock