Lakást venni egyre nagyobb kihívás Magyarországon – Európában is az élmezőnyben vagyunk
A lakásárak és a jövedelmek közötti olló Magyarországon nyílt az egyik legnagyobbra Európában az elmúlt tíz évben. Az Eurostat friss adatai szerint 2015 és 2025 között 26,5 százalékkal romlott a lakásárak és a háztartási jövedelmek egymáshoz viszonyított aránya, ennél nagyobb változást csak Portugáliában és Hollandiában mértek. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon abszolút értelemben a harmadik legdrágábbak a lakások, hanem azt, hogy nálunk a lakásárak sokkal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek.
Az Eurostat mutatója a lakásárak változását veti össze az egy főre jutó háztartási bruttó rendelkezésre álló jövedelem változásával. Magyarországon a lakásárak 2015 és 2025 között 290 százalékkal emelkedtek, miközben a lakásár-jövedelem arány 26,5 százalékkal romlott. Az uniós átlag mindössze 6,8 százalékos növekedést mutatott.
A magyar érték ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egy átlagos magyar háztartásnak pontosan 26,5 százalékkal több évnyi jövedelemre lenne szüksége egy lakás megvásárlásához. Az Eurostat maga is hangsúlyozza, hogy ez egy változást mérő index, nem pedig az országok abszolút lakásmegfizethetőségét rangsoroló mutató. A finanszírozás költsége, a szükséges önerő, a lakásméret és a helyi árak szintén meghatározzák, hogy egy adott háztartásnak mennyire nehéz lakást vennie.
Magyarországon 2025 különösen nagyot szólt
A tízéves adatból nem látszik, milyen erősen torzította a képet az elmúlt egy-két év. 2025-ben a magyar lakásárak 23,5 százalékkal emelkedtek, ami az elmúlt 25 év legmagasabb éves reálár-emelkedésével járt. Az MNB számítása szerint az év végére a lakásárak 22,5 százalékkal haladták meg a fundamentumok által indokolt szintet.
Ebben az időszakban indult el az Otthon Start is, amely jelentősen átrendezte a keresletet. A program hatására a budapesti elsőlakás-vásárlók aránya egy év alatt 25-ről 40 százalékra nőtt, miközben a befektetési célú vásárlások aránya csökkent. Az MNB szerint a program a hitelből vásárlók arányát is 35–40 százalék körüli szintről 60 százalék fölé emelhette 2026 elejére.
Most már nem ugyanaz a piac, mint tavaly
Az idei adatok alapján a drágulás üteme már lassult. A KSH szerint 2026 első negyedévében a használt lakások négyzetméterára Budapesten 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben 2025-ben még jóval gyorsabb áremelkedés jellemezte a piacot.
Ez azért fontos, mert a lakásár-jövedelem arány nem feltétlenül marad örökké ilyen magas. Ha a jövedelmek gyorsabban nőnek, miközben a lakásárak stagnálnak vagy mérséklődnek, az olló lassan visszazáródhat. Magyarországon most éppen ez lehet a következő évek egyik legfontosabb kérdése, hogy a lakásárak alkalmazkodnak-e a háztartások fizetőképességéhez, vagy a jövedelmeknek kell hosszabb idő alatt utolérniük az ingatlanárakat.
Illusztráció: Shutterstcok
A zenga.hu ingatlankereső portálról
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanokTalálj rá új otthonodra több mint 180 ezer hirdetés között
