Ennyivel lett nehezebb lakást venni a magyar fizetésekből tíz év alatt

Az Eurostat friss adata egy olyan mutatót vizsgál, amely azt mutatja meg, hogyan változott a lakásárak és az egy főre jutó háztartási jövedelem egymáshoz viszonyított aránya. Ha az érték emelkedik, az azt jelenti, hogy a lakásárak gyorsabban nőttek – vagy lassabban csökkentek –, mint a jövedelmek. Magyarországon 2015 óta összességében 26,5 százalékkal romlott ez az arány.

A kilencvenes években épült nyugalmas és csendes környezetben ez a Szigetcsépen elérhető, remek kialakítású családi ház.

A rangsor élén Portugália áll 60,8 százalékos romlással, Hollandia 34,3 százalékkal követi, Magyarország pedig 26,5 százalékkal a harmadik helyen áll. Csehország 25,8, Spanyolország 24,5 százalékos emelkedést mutatott. Közben több országban éppen ellenkező folyamat zajlott: Romániában 42,8, Finnországban 25,2, Bulgáriában pedig 16,2 százalékkal javult a lakásvásárlók relatív helyzete. Az uniós átlag tíz év alatt 6,8 százalékkal romlott.

Tavaly különösen nagyot nyílt az olló

A magyar adat azért is érdekes, mert a tízéves változás jelentős része az utóbbi időszakban következett be. 2025-ben 8,8 százalékkal nőtt a lakásárak és a jövedelmek közötti arány. Ennél nagyobb romlást csak Portugáliában mértek, 12,1 százalékot, Magyarország pedig Spanyolországgal holtversenyben a második helyen állt.

Százhalombattán jól kihasználható elrendezésű, karbantartott családi házat hirdetnek. A földszint központi része a világos, tágas nappali, amelynek különleges hangulatát a márvány kandalló adja.

Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint a tavalyi kiugró értékben az Otthon Start is szerepet játszott: a kedvezményes hitel jelentősen megnövelte a keresletet, ami tovább erősítette a már korábban is gyors lakásár-emelkedést.

A magyar lakáspiac azonban korántsem most produkált először nagy kilengést. Az Eurostat idősora 2001-ig nyúlik vissza, és ez alapján a tavalyi 8,8 százalékos romlásra még nem volt példa. 2015-ben és 2016-ban ugyanakkor 7 százalék feletti éves romlást is mértek. Máskor éppen ellenkező irányba mozdult a mutató: 2011-ben több mint 9 százalékkal javult, 2023-ban pedig 8,6 százalékos javulást mutatott.

Ez azért fontos, mert a tízéves adat önmagában nem azt jelenti, hogy minden évben egyformán romlott a lakásvásárlók helyzete. A magyar lakáspiacot az elmúlt negyedszázadban nagyobb kilengések jellemezték, mint az uniós piacot.

2008-ban épült, kiváló állapotú, középső sorházi lakást hirdetnek Szigetszentmiklóson egy csendes zsákutcában. A 82 négyzetméteren nappali+3 szobát alakítottak ki.

Idén már más kép rajzolódik ki

2026-ban az OTP Ingatlanpont szerint már egyértelmű jelei vannak annak, hogy a tavalyi extrém áremelkedés lassult. Az MNB adatai alapján 2025 végén a lakásárak országosan 22,5 százalékkal haladták meg azt a szintet, amelyet a gazdasági és jövedelmi folyamatok indokoltak volna. Az OTP elemzése szerint az idei évben már szűkülhetett a lakásárak és a jövedelmek közötti olló, de ezt a végleges éves adatok tudják majd igazolni.

Az idei második negyedévben ráadásul nominálisan is csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest. Az Eurostat szerint Magyarországon 2026 második negyedévében 1,4 százalékos negyedéves visszaesést mértek, ami az uniós országok között az egyik kevés ilyen eset volt.

Az előttünk álló időszak ezért fontos fordulópont lehet. Az új lakáspolitikai intézkedések már célzottabbak az Otthon Startnál: az OTP Ingatlanpont értékelése szerint a 3 százalékos kedvezményes hitel az új lakásoknál maradhat igazán erős ösztönző, miközben a használt ingatlanokra érvényes 5 százalékos kamat jóval közelebb van a piaci finanszírozás költségéhez.

Szigetcsépi családi ház: öt szobás, kétszintes, az 504 négyzetméteres telken még egy kis kerti tavat is kialakítottak halakkal.

Ha ez a rendszer tartósan fennmarad, az új lakások részaránya is növekedhet az adásvételeken belül. A kérdés most már nem pusztán az, hogy mennyibe kerül egy lakás, hanem az is, hogy a jövedelmek képesek-e utolérni az elmúlt évtizedben megszaladt lakásárakat.