Újjászületik a csodavárosrész a budai elitnegyedben

Kovács Gergely XII. kerületi polgármester bejelentése szerint az egykor szebb napokat látott kemping és a villamos végállomás felújítását követően valamilyen vendéglátóipari egységet szeretnének a területen működtetni, ehhez pedig nyilvános pályázaton fogják kiválasztani "a környezethez leginkább illeszkedő tevékenységű üzemeltetőt."

Ez a csodálatos táj természetvédelmi területtel határos, ezért kiemeli a polgármester, hogy a természetvédelmi szempontok minden esetben elsőbbséget élveznek: bármilyen fejlesztés vagy működés csak a szükséges hatósági engedélyek – többek között zajvédelmi vizsgálatok – megszerzése után valósulhat meg.

Zugligetnek ez a része már inkább emlékeztet hegyvidéki erdőszélre, mint klasszikus budai villanegyedre: a természetvédelmi terület közelsége, a sűrű növényzet és a nagy telkes házak határozzák meg a környezet karakterét. Ezt az eladósorba került háromszintes házat folyamatosan karbantartották, így a nagy alapterület és a kilencvenes években népszerű reprezentatív térszervezés ellenére ma is jól használható, korszerű otthonként működik. A belső medencével, szaunavilággal, fitneszrésszel és borospincével kialakított alsó szint jól mutatja azt a korszakot, amikor a budai családi házakban a wellness még nem látványelem, hanem a mindennapi használat része volt.

Kovács polgármester azt is bejelentette, hogy az udvaron szükséges munkákat az idén elvégzik, és jövőre keresnek forrást az épület rendbetételére is. Mivel csak a környezethez és a környéken élők igényeihez igazodó pályázati tervekre vevők, ezért nyáron egy polgármesteri fórumot tartanak a helyszínen, ahol a lakosok véleményét és igényeit gyűjtjük össze.

A Svábhegy és Zugliget határvidéke Budapest egyik sajátos átmeneti zónája: néhány percnyire a belvárostól már olyan utcák követik egymást, ahol az erdő közelsége és a hegyvidéki beépítés erősebben formálja a környezetet, mint a városi sűrűség. Ez a háromszintes családi ház egy 600 négyzetméteres, gondozott telken áll, és jól tükrözi azt a budai villakultúrát, ahol a nagyobb életterek, a kertkapcsolat és a többfunkciós elrendezés egyszerre volt fontos szempont. A 225 négyzetméteres épület kialakítása lehetővé teszi, hogy nagyobb család, több generáció vagy akár részben elkülönülő lakófunkciók is kényelmesen működjenek egymás mellett.

Maga az 58-as villamos a budai oldal egyik első villamosvonala volt, amely 1896-ban nyitott, és egészen 1977 januárjáig közlekedett. A pótlására előbb trolit terveztek, majd pótlóbusz járt az útvonalon, és egyszer talán majd a villamos is újraindul a város egyik legmeredekebb vonalán.

A kétezres évek elejének nagyvonalú családi házai közül kevés maradt meg ilyen következetesen karbantartott állapotban: ez az ingatlan ma is egy jól működő, hosszú távra tervezett otthon benyomását kelti. Az öt hálószoba, a hat fürdőhelyiség, a medence, a szaunák és a nagy alagsori terek inkább egy önálló élettér-rendszert alkotnak, mint egyszerű lakófunkciókat. A több mint kétezer négyzetméteres, teraszos kerttel együtt a ház léptéke már nem a reprezentációról szól, hanem arról a ritka helyzetről, amikor egy nagy család valóban kényelmesen tud együtt élni anélkül, hogy folyamatosan egymás terében mozogna.

Korábban bemutattuk azt a budai prémium környéket, ahonnan fantasztikus panoráma nyílik Buda egyik legcsendesebb részén, és megírtuk, hogy melyik az a lakás, ami rámutat, hogy mennyire félre lehet érteni a szuterént, és mi hozható ki belőle.

Illusztráció: Normafa, Shutterstock